3 tipp a veteményeskert kialakításához

A kertészkedésbe érdemes bevonni a gyerekeket is, hiszen azon kívül, hogy ők is jó levegőn, a szabadban lehetnek, még arról is tapasztalatot szereznek, hogy mennyi munka van egy-egy szép darab paradicsom mögött. A növények gondozása segíthet annak az elsajátításában is, hogy ha valamiért felelősséget vállalunk, akkor azzal folyamatosan törődni kell, hiszen tőlünk is függ a kis kert jóléte. Legyünk kint együtt minél többet!

A különböző dísznövények, pázsit nevelésén kívül egy kis veteményeskert nagy örömöt szerezhet a termés szüretelésekor, valamint magának a gondozás folyamatának figyelemmel kísérésekor is. Nincs is annál jobb, mint amikor nyáron a magunk termesztette paradicsomot, paprikát tehetjük az asztalra, arról nem is beszélve, hogy ha odafigyelünk a minél környezettudatosabb és minél inkább bio megoldásokra, akkor jó eséllyel vegyszermentes zöldségeink lehetnek. Ez pedig minden fáradságot megér, különösen ma, amikor sokat hallunk a vegyszerekkel szennyezett gyümölcsökről, zöldségekről. Nézzük, mi az a három alapvető dolog, ami segíthet minket abban, hogy sikeres magvetők, palántázók legyünk!

1. Előbb a tervezés, utána a megvalósítás

A veteményeskert kialakításánál sok szempontra kell figyelnünk, az nem lesz eredményes, ha csak úgy vaktában, ide-oda ültetgetünk. Gondoljuk végig, hogy milyen zöldségeket, fűszernövényeket szeret a család, és azokat ültessük. Azt is érdemes felmérni, hogy a különböző zöldségfélékből mennyi fogyna el egy szezon alatt, vagy ha a paradicsomból befőzésre is szánunk, akkor azt is kalkuláljuk bele.

Lecsót könnyen eltehetünk télire tartósítószer nélkül is, ez esetben a paprikából és a paradicsomból ültethetünk többet. Jól fog esni a tél közepén a nyarat idéző, és akkor legfinomabb lecsó.

Népszerű a kis konyhakertekben a paradicsom, paprika, metélőhagyma, petrezselyem, répa, salátafélék, különböző zöldfűszerek, gyógynövények (pl.: menta, bazsalikom, citromfű). A paradicsomnak és a paprikának igen nagy a fény- és melegigénye, azért a veteményeskert olyan helyre kerüljön, ahol huzamosabb ideig érheti a nap.

Ha megvan, hogy mit szeretnénk ültetni, akkor tervezzük meg, hogy mi kerüljön egymás mellé, hogyan helyezkedjenek el az ágyások, mennyi hely legyen közöttük. Ezekhez sokféle szakirodalmat találhatunk az interneten, de szakembert is megkérdezhetünk. Bálint gazda például a honlapján 120 cm-es ágyásokat ajánl, 30 cm-es közökkel. Természetesen mindez attól is függ, mekkora hely áll rendelkezésünkre.

2. Készítsük fel a talajt!

Ha megvan a veteményeskert helye, akkor ássuk fel a talajt, valamint ha van rá lehetőségünk egy kis komposzttal javítsunk a talaj tápanyagtartalmán. Komposztálót magunk is könnyen kialakíthatunk a kert sarkában, ám vigyázzunk, megvannak a szabályai annak, hogy mi kerülhet a komposztra! Nem lebomló anyagok (műanyag, építési törmelék, üveg) semmiképp, a konyhai hulladékból sem minden. A komposztnál a levegőztetés is fontos. Széles szakirodalom áll rendelkezésre a témában, nézzünk utána mielőtt belevágunk! A talaj előkészítése edzésnek sem utolsó, ráadásul szabad levegőn végezzük.

2. Ültetés és gondozás

Az első fontos dolog, amire ügyelnünk kell, hogy minőségi, egészséges magokat és palántákat vásároljunk, mert a sok munka kárba veszhet egy-egy silány mag vagy palánta miatt. A különböző zöldségek ültetési ideje változó lehet, ennek is olvassunk utána. A paradicsompalánták ültetési ideje például május elejére esik. Az elültetett zöldségek, fűszernövények között sajnos gyomok is felüthetik a fejüket, ezekre figyeljünk és lehetőleg bio módszerekkel irtsuk őket. A különböző gyomirtók használatát kerüljük. Ha olyan zöldséget is ültettünk, ami vízigényes (pl.: paprika), akkor az öntözést lehetőleg még a nagy meleg beállta előtt, reggel végezzük.

+1 A magaságyás

Egyre több helyen találkozhatunk velük! A magaságyások elkészítése kicsit több időt és hozzáértést vesz igénybe, mint egy egyszerűbb konyhakert, de nem lehetetlen vállalkozás. A magaságyás lényege az, hogy különböző tempóban bomló földrétegek vannak egymáson, amik folyamatosan tápanyaggal és a bomlásból származó meleggel látják el a magaságyásba ültetett növényeket. Az fontos, hogy a legfelső rétegbe jó minőségű virágföld kerüljön. Vannak ennél egyszerűbben kivitelezett magaságyások is, ezeknél az is elképzelhető, hogy egy réteg a kertben fellelhető talajból, egy pedig tápanyagdús virágföldből kerül ki.

A magaságyás kerete rengetegféle anyagból készülhet, ám talán a fadeszka az egyik legnépszerűbb. A fa jól illeszkedik a kert környezetébe, nem tájidegen, esztétikus, sokféle színben beszerezhető, házilag is könnyen összeszerelhető. Ha nem vesződnénk ezzel, akkor a boltokban készen is kaphatók ilyen magaságyásokhoz készült tartók.